A címben feltett kérdés fontosságát jól mutatják a hazai statisztikai adatok. A Központi Statisztikai Hivatal szerint 2024-ben 5023 ember halálának elsődleges oka volt heveny szívinfarktus Magyarországon. Ez napi átlagban közel 14, heveny szívinfarktushoz köthető halálesetet jelent.
A szívinfarktus sokak fejében erős mellkasi fájdalommal és hirtelen rosszulléttel kapcsolódik össze. Bár valóban ezek a legjellemzőbb tünetek, a valóság nem mindig ennyire egyértelmű. Előfordulhat, hogy a szervezet más jelekkel figyelmeztet, ezért fontos tudni, mire érdemes odafigyelni.
Nem mindig úgy kezdődik, ahogyan gondolnánk
A legismertebb figyelmeztető jel a mellkas közepén jelentkező nyomó, szorító jellegű, néha „tűrhetetlennek” leírt fájdalom, mely kisugározhat a karba, vállba, hátba, nyakba vagy az állkapocs környékére. A kifejezetten nagyfokú fájdalom akár halálfélelemmel is járhat.
A további panasz lehet a légszomj, hideg verejtékezés, hányinger, szédülés, hirtelen gyengeség vagy szokatlan rosszullét. A tünetek nem mindenkinél egyformák, és nem feltétlenül jelennek meg egyszerre.
Éppen ez teszi néha nehézzé a felismerést. Egy rosszullétet könnyű kimerültségnek vagy emésztési panasznak gondolni, miközben a háttérben akár sürgős ellátást igénylő állapot is állhat.
Idősebb korban még fontosabb a szokatlan jelekre figyelni
Az életkor előrehaladtával a szív- és érrendszeri betegségek jelentősége is növekszik. A KSH 2024-es adatai szerint a heveny szívinfarktushoz kapcsolódó halálozási arányszám a teljes magyar népességben 52,5 volt 100 000 lakosra vetítve, míg a 70 éves és idősebb korosztályban 312,9.
Az Európai Kardiológiai Társaság összefoglalója szerint az akut koronária szindrómával kórházba kerülő betegek körülbelül egyharmada 75 év feletti, és az idősebb betegeknél kevésbé jellegzetes tünetek is előfordulhatnak.
Ezért egy szokatlan állapotváltozásra is érdemes felfigyelni. Ha valakinél más okkal nem magyarázható gyengeség, nehézlégzés, verejtékezés, szédülés vagy rosszullét jelentkezik, nem érdemes automatikusan az életkor számlájára írni a tüneteket.
Mi történik a szervezetben szívinfarktus kialakulásakor?
A szívizom működéséhez folyamatos oxigénellátásra van szükség, amelyet a koszorúerek biztosítanak. Szívinfarktus leggyakrabban úgy alakul ki, ha valami részben vagy egészben elzárja a koszorúerek valamelyikét. Az elzáródást okozhatja egy koszorúérben található érelmeszesedéses felrakódás sérülése, mely véralvadási folyamatot indít be, de vérrög kialakulhat más okból is, aminek eredménye szintén koszorúér-elzáródás. Hatására a szívizom érintett területe nem jut elegendő oxigénhez, és károsodni kezd.
A heveny szívizomelhalás ellátása kifejezetten időérzékeny folyamat, a beteg felépülésének esélyeit jelentősen megnöveli a sürgős, mielőbbi beavatkozás. Minél hamarabb sikerül a véráramlás helyreállítása, annál kisebb lehet a szívizom károsodásának mértéke.
Mit tegyünk, ha felmerül a szívinfarktus gyanúja?
A legfontosabb szabály egyszerű: ne várjunk arra, hogy elmúlik-e.
Szívinfarktus gyanúja esetén azonnal hívjuk a 112-es segélyhívó számot, mondjuk el a tapasztalt tüneteket, és kövessük a mentésirányító utasításait. Maradjunk az érintett mellett, és ne próbáljuk otthon eldönteni, valóban infarktusról van-e szó.
Ha az érintett összeesik, nem reagál és nem lélegzik normálisan, azonnal jelezzük ezt a segélyhívónak, és a mentésirányító utasításai szerint kezdjük meg az újraélesztést. Ha elérhető félautomata defibrillátor (AED), kövessük a készülék utasításait.
A szívinfarktus tünetei nem mindig látványosak. Éppen ezért sokszor nem az a legfontosabb, hogy biztosan felismerjük az infarktust, hanem az, hogy észrevegyük, amikor valami nincs rendben, és időben segítséget kérjünk.
Források
- Központi Statisztikai Hivatal (KSH): Magyar Statisztikai Évkönyv 2024 – halálozások és halálozási arányszámok kiemelt halálokok szerint.
- World Health Organization (WHO): Cardiovascular diseases (CVDs), Fact Sheet.
- European Society of Cardiology (ESC): 2023 ESC Guidelines for the management of acute coronary syndromes.
- European Society of Cardiology (ESC): Acute coronary syndrome in elderly and frail patients.
Az írás általános tájékoztatási és edukációs célt szolgál. Nem minősül orvosi tanácsadásnak, diagnózisnak vagy kezelési javaslatnak, és nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot. Akut panasz vagy szívinfarktus gyanúja esetén haladéktalanul kérjen sürgősségi segítséget a 112-es segélyhívó számon.